Ezerkilencszáznyolcvannyolctól - a "vasfüggöny" lebontását követõen - a Kõszegi-hegység botanikai kutatásában új korszak kezdõdött. Az elõdök - FREH ALFONZ, WAISBECKER ANTAL, PIERS VILMOS, BORBÁS VINCE, GAYER GYULA - nyomdokain haladva a Soproni Egyetem és a Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola botanikusai célul tûzték ki a hegység flórájának és vegetációjának felmérését, az utóbbi mintegy százötven évben lezajlott változások feltárása érdekében. Több évig tartó munkájuk eredményeit számos publikációban ismertették (BARTHA et al., 1993; BARTHA, 1994; KOVÁCS J., TAKÁCS, 1992; KOVÁCS J., TAKÁCS, 1994). E nagyszabású kutatómunka zárásaként készült el KIRÁLY GERGELY összeállításában a korábbi adatokat feldolgozó és az új elõfordulásokat is tartalmazó összefoglaló flóramû "A Kõszegi-hegység edényes flórája" címmel (KIRÁLY, 1996). Mint minden ilyen jellegû munkát, ezt sem lehet lezártnak és véglegesnek tekinteni. Megjelenése óta is tovább folynak a terepbejárások, új fajok, illetve új elõfordulási adatok válnak ismertté.
          Ebben a közleményben az imént említett flóramû kiegészítéseként olyan adatokat ismertetünk a hegység magyar oldaláról, amelyek az 1996-os kiadásba nem kerültek be. KIRÁLY (1996) munkáját követve nemcsak a hegység területérõl, hanem Kõszeg környékérõl, az Alsó-erdõbõl és Kõszeg-hegyaljáról is közlünk elõfordulásokat. A felsorolásban megtalálhatóak
          - a fenti területrõl eddig nem ismert, új fajok;
          - régi forrásokból ismert, de jelenlegi elõfordulási adattal nem rendelkezõ fajok;
          - a területrõl már ismert fajok új, még publikálatlan elõfordulásai.
 
 

                    A fajok felsorolásában SOÓ Synopsisának (SOÓ, 1964-1980) sorszámait követjük, a fajok elnevezésében SIMON (1992) növényhatározóját vettük figyelembe. A monogramok a megtalálót, az évszámok a felfedezés évét jelölik (KA - Király Angéla, KB - Keszei Balázs, KG - Király Gegely, KL - Kulcsár László).

 
 

30.	Asplenium septentrionale (L.) HOFFM. (északi fodorka)  A Keresztkúti-oldalban, az útbevágás szikláin öt tõ (KL, 1996). A Széleskõrõl és a Kalaposkõrõl volt csak ismert eddig az elõfordulása.
338.	Galega officinalis L. (kecskeruta)  Kõszeg belterületén, szivárgóvizes élõhelyen, a Lupi-dombon él. A környékrõl eddig nem jelzett faj (KB, 1998).
543.	Laserpitium pruthenicum L. (rutén bordamag)  Kõszegen, a Király-völgy feletti egykori gesztenyések helyén kialakult elegyes lomberdõben (KA-KG, 1996). Az utóbbi évtizedekben nem volt élõ adata a hegységbõl.
736.	Nonea pulla (L.) LAM. et DC. (apácavirág)  Bozsokon, a Zsidó-réthez közeli kaszált gyepekben, néhány tõ (KB, 1996). A hegység magyar részérõl eddig csak a XIX. századból származó adatait ismertük.
	A sûrûn szõrös apácavirág (Nonea pulla [L.] LAM et DC.) feketebíbor virágai már április végén kinyílnak. Nyilván virágai különös színének köszönheti nevét.
792.	Galeopsis tetrahit L. (tarka kenderkefû)  Velemnél, a Szent Vid-hegy kápolnája alatt, bükkös elgyomosodott nyiladékán (KG, 1998). Századunk 60-as évei után került elõ újonnan a hegység területén.
807.	Stachys palustris L. (mocsári tisztesfû)  Cáknál, a Botosoktól keletre, üde bokros mezsgyén (KG, 1998). Ezenkívül a hegységperemen egyetlen, Cák alatti állománya ismert.
1106.	Reseda lutea L. (vadrezeda)  Bozsoknál, füves útrézsûn, több ponton a határátkelõ elõtt (KA-KG, 1996). E fajról eddig csupán múlt századi adatokkal rendelkeztünk.
1157.	Pyrola rotundifolia L. (kereklevelû körtike)  Az Alsó-erdõben, fiatal erdei fenyves szélén hat virágzó tõ (KB, 1996). A területrõl utoljára WAISBECKER (1891) által jelzett faj.
	A kereklevelû körtike (Pyrola rotundifolia L.) nyitott pártájából feltûnõen kiemelkedik a meghajló, hosszú bibeszál
1219.	Inula britannica L. (réti peremizs)  Nedves útrézsûkön és degradált gyepekben a Pogányvölgyben, a Bozsoki-patak völgyében, a bozsoki határátkelõn (KG, 1996). Kõszegen a Király-völgy felé vezetõ út melletti árokban és a Szabó-hegyen is megtaláltuk (KL, 1998). Országosan gyakori, de Kõszeg vidékén eddig csak több mint száz éves adatokkal rendelkezõ növény.
1226.	Telekia speciosa [SCHREIB.] BAUMG. (Teleki-virág)  A Kálváriához közel, a Király-völgyben gyomosodó, felhagyott gyümölcsös szélén feltehetõen kivadult egyedek; terjedésére utalnak a SZABÓ T. A. által megfigyelt tõleveles példányok is (KIRÁLY G. és KIRÁLY A. 1998a).
1575.	Amaranthus deflexus L. (vöröslõ disznóparéj)  KIRÁLY G. és KIRÁLY A. (1998a) közlése szerint Kõszeg belterületén, a temetõ utcájában a falak tövében vöröses színû változata (#var. rufescens# [GODR.] THELL.) több helyen elõfordul. Terjeszkedõben lévõ adventív gyom, a hegység flórájának új tagja.
1629.	Fagopyrum esculentum MÖNCH (pohánka)  Régi kultúrnövény, amely kultiválása után elvadulhat. Egy Velemtõl keletre fekvõ szántón 1996-ban nagy számban fordult elõ (KG), de késõbb már nem bukkantunk rá.
1672.	Salix viminalis L. (kosárfonó fûz)  KIRÁLY G., KIRÁLY A. (1998a) a Gyöngyös menti Andalgó égerligetébõl jelzi egyetlen hatalmas bokrú egyedét. A hegységbõl eddig nem volt adata.
1687.	Potamogeton natans L. (úszó békaszõlõ)  Tócsákban az ólmódi út mentén, a trianoni határhoz közel (KB, 1997)
1741.	Erythronium dens-canis L. (kakasmandikó)  KÓRÓDI SÁNDOR és KÓRÓDI BLANKA (1998) fedezte fel az Alsó-erdõben feltehetõen kivadult vagy kiültetett példányait (kb. 50 tõ). A térség flórájára nézve új faj.
	A virágszín hasonlósága miatt népiesen tavaszi ciklámennek is nevezik a kakasmandinkót. A fénykép Kõszegen, a Chernel-kertben készült.
1742.	Scilla bifolia agg. (tavaszi csillagvirág)  Az Ambrózi-erdõben, kb. 100-200 tõ él a gyertyános-kocsánytalan tölgyes aljnövényzetében (KESZEI 1994).
1747.	Ornithogallum sphaerocarpum KERN. (gömbtermésû madártej)  A Pogányvölgyben, erdõszélen, mielõtt a patak az erdõbõl a pincék közé ér (KB, 1996). 1998-ban nem sikerült megtalálni a korábban néhány tõbõl álló állományt.
1793.	Juncus inflexus L. (deres szittyó)  A Király-völgy felé vezetõ út melletti árokban (KL, 1998). Cák belterületén és a Szabó-hegy alatt, szintén út menti árokban (KG, 1998). Kõszeg környékérõl csak kevés elõfordulási adattal rendelkezõ növény.
1838.	Orchis ustulata L. (sömörös kosbor)  A Velem és Kõszegszerdahely közötti patakparti réten (KL, 1998). Június végi virágzása alapján lehetséges, hogy a subsp. aestivalis (KÜMPEL) KÜMPEL et MRKVICKA alfajról van szó, de a példányok morfológiai jellemzõit nem vizsgáltuk. Nyári virágzására korábban a bozsoki Zsidó-réten is akadt példa (KIRÁLY, 1996).
	Kis termetû, de egyik legdekoratívabb orchideánk a sömörös kosbor. A fénykép soproni Szárhalomban készüt.
1873.	Eleocharis palustris# (L.) R. et SCH. (mocsári csetkáka)  Az Alsó-erdõ két tõzegmohás lápja közül a fiatal (II.) lápszemrõl jelzi SZÖVÉNYI (1997), ahol mi is megtaláltuk (KB-KL, 1998).
1880.	Cyperus fuscus L. (barna palka)  A bozsoki Zsidó-réten bukkantunk rá 1997 októberében (KB-KL). A rétrõl eddig készült publikációk egyikében sem szerepel.
1896.	Carex appropinquata SCHUMACHER (rostostövû sás)  Hegyvidéki reliktum jellegû faj, az Alsó-erdei tõzegmohás lápon (I.) fordul elõ (KB-KL, 1998). SZÖVÉNYI (1997) a láp cönológiai felvételezése során nem említi a faj elõfordulását.
1897.	Carex paniculata JUSL. (bugás sás)  Égeres és magassásos társulásokban a hegységben több helyen is elõfordul. A Doroszlói-patak mellett elterülõ réten él újabban felfedezett, korábban ismeretlen populációja (KL, 1998).
1898.	Carex cuprina (SÁNDOR ex HEUFF.) NENDTVICH (berki sás)  Kõszegen a Kenyér(Seybold)-hegy alatt út menti árokban (KG, 1998) és a Lupi-dombon (KB, 1998) is megtaláltuk. Az S.O.S. Gyermekfalu építésekor a Lupi-domb földgyalulásakor a szivárgó rétegvíz hatására kis kiterjedésû, nedves élõhelyek alakultak ki. Itt élõ sások: Carex acutiformis, C. distans, C. flacca, C. hirta, C. hordeistichos, C. praecox.
1940.	Carex distans L. (réti sás)  Lupi-domb (KB, 1998). A Doroszlói-patak melletti réten C. paniculataval együtt (KL, 1998). Eddig csak egyetlen új adata volt a bozsoki Kovácsi-réten.
1942.	Carex flava L. (sárga sás)  A Stájer-házak melletti nedves réten (KL, 1996). A hegység magyar oldaláról a közelmúltban csak Bozsokról (Tusmegye) és a Madaras-patak völgyébõl került elõ.
	A rokon sáskafajokhoz hasonlóan a sárga sás csúcsi füzére a porzós, a többi pedig a termõs virágokat rejti. A fénykép a Hargitán készült.
1945.	Carex hordeistichos VILL. (árpasás)  Lupi-domb (KB, 1998). Kõszeg környékérõl csak régi adatai ismeretesek.
1947.	Carex peseudocyperus L. (villás sás)  KIRÁLY G., KIRÁLY A. (1998a) talált rá láposodó égerligetben a "Velemi-fürdõ"-nél erre a hegységbõl eddig még nem jelzett fajra.

 

                    A terepbejárások során 1996 óta Kõszeg környékérõl a következõ új fajok kerültek elõ:Galega officinalis, Telekia speciosa, Amaranthus deflexus, Salix viminalis, Erythronium dens-canis, Carex pseudocyperus.

                    A térség régebbi adataiból már ismert, de az újabb kutatások során csak most elõkerült fajok a következõk: Laserpitium pruthenicum, Nonea pulla, Galeopsis tetrahit, Reseda lutea, Pyrola rotundifolia, Inula britannica, Fagopyrum esculentum, Potamogeton natans, Scilla bifolia agg, Eleocharis palustris, Cyperus fuscus, Carex appropinquata, Carex cuprina, Carex hordeistichos.
 

BARTHA D., BODONCZI L., MARKOVICS T., 1993, Változások a Kõszegi-hegység edényes virágtalan flórájában, Botanikai Közlemények 80, 31-40.
BARTHA D. (szerk.), 1994, A Kõszegi-hegység vegetációja, Saját kiadás, Kõszeg-Sopron, 198 pp.
BARTHA D., BODONCZI L., BÖLÖNI J., KIRÁLY G., SZMORAD F., 1996, Változások a Kõszegi-hegység növényvilágában, Vasi Szemle, 50(2), 175-189.
KESZEI B., 1994, Adatok a Kõszeg környéki védett növényekrõl, Vasi Szemle, 48(2), 166-178.
KIRÁLY G., 1996, A Kõszegi-hegység edényes flórája, Tilia, 3, 1-414.
KIRÁLY G., 1997, A Kõszegi-hegység florisztikai feltárásának eredményei, Kitaibelia, 2(1): 217-219.
KIRÁLY G., KIRÁLY A., 1998a, Kiegészítések Vas megye flórájának ismeretéhez, Vasi Szemle, 52(3), 278-286.
KIRÁLY G., KIRÁLY A., 1998b, Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez, Kitaibelia, 3(1), 113-119.
KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., 1992, A bozsoki Zsidó-rét növényzete és botanikai értékei, Kanitzia, 1, 1-52.
KOVÁCS J. A., TAKÁCS B., 1994, A cáki gesztenyés oldal edényes flórája és növényzete, Kanitzia, 2, 9-42.
SIMON T., 1992, A magyarországi edényes flóra határozója, Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp.
SOÓ R., 1964-1980, A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve, I-VI. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest.
SZÖVÉNYI P., 1997, A kõszegi tõzegmohás lápok, Tilia, 5, 272-312.
WAISBECKER A., 1891, Kõszeg és vidékének edényes növényei,#2. javított és bõvített kiadás, Kõszeg, 70pp.